Psalms 108:12 Cross References - Hungarian

¹² Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?

¹³ Ha az Isten el nem fordítja az õ haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.

² Efféle dolgokat sokat hallottam. Nyomorult vigasztalók vagytok ti mindnyájan!

¹ Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára. ² Hallgasson meg téged az Úr a szükség idején; oltalmazzon meg téged a Jákób Istenének neve. ³ Küldjön néked segítséget a szent helyrõl; és a Sionból támogasson téged. ⁴ Emlékezzék meg minden ételáldozatodról, és égõáldozataidat találja kövéreknek. Szela. ⁵ Cselekedjék veled szíved szerint, és teljesítse minden szándékodat. ⁶ Hogy örvendhessünk a te szabadulásodban, és a mi Istenünk nevében zászlót [lobogtassunk:] teljesítse az Úr minden kérésedet! ⁷ Most tudom, hogy az Úr megsegíti felkentjét; meghallgatja õt szent egeibõl jobbjának segítõ erejével. ⁸ Ezek szekerekben, amazok lovakban [bíznak;] mi pedig az Úrnak, a mi Istenünknek nevérõl emlékezünk meg. ⁹ Azok meghanyatlanak és elesnek; mi pedig felkelünk és megállunk. [ (Psalms 20:10) Uram, segítsd meg a királyt! Hallgasson meg minket, mikor kiáltunk hozzá. ]

³ Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet! ⁴ Kimegyen a lelke; visszatér földébe, [és] aznapon elvesznek az õ tervei. ⁵ Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az õ Istenében;

²²

³ És lesz néktek a Faraó oltalma szégyentekre, és az elrejtõzködés Égyiptom árnyékában gyalázatotokra. ⁴ Mert már Zoánban voltak fejedelmei, és követei Hánesig érkezének. ⁵ Megszégyenülnek mind a nép miatt, a mely nem használ nékik, a mely nem segít és nem használ, sõt szégyenökre és gyalázatukra lesz!

³ Hiszen Égyiptom ember és nem Isten, és lovai hús és nem lélek, és ha az Úr kinyújtja kezét, megtántorodik a segítõ, és elesik a megsegített, és együtt mind elvesznek.

⁵ Ezt mondja az Úr: Átkozott az a férfi, a ki emberben bízik és testbe helyezi erejét, az Úrtól pedig eltávozott az õ szíve! ⁶ Mert olyanná lesz, mint a hangafa a pusztában, és nem látja, hogy jó következik, hanem szárazságban lakik a sivatagban, a sovány és lakhatatlan földön. ⁷ Áldott az a férfi, a ki az Úrban bízik, és a kinek bizodalma az Úr; ⁸ Mert olyanná lesz, mint a víz mellé ültetett fa, a mely a folyó felé bocsátja gyökereit, és nem fél, ha hõség következik, és a levele zöld marad; és a száraz esztendõben nem retteg, sem a gyümölcsözéstõl meg nem szûnik.

¹⁷ Még mikor meg voltunk, elepedve néztek szemeink a hiábavaló segedelem után; esengve várakoztunk olyan népre, a mely nem szabadított meg.