Psalms 102:25 Cross References - Hungarian

²⁵ Ezt mondám: Én Istenem! Ne vígy el engem az én napjaimnak felén; a te esztendeid nemzedékek nemzedékéig [tartanak.]

¹ Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.

¹ És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege.

¹¹ Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.

⁴ Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat! ⁵ Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérõ zsinórt? ⁶ Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét; ⁷ Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

⁵ Mert a nemzeteknek minden istene bálvány, az Úr pedig egeket alkotott.

²³ Örök idõktõl fogva felkenettem, kezdettõl, a föld kezdetétõl fogva. ²⁴ Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak. ²⁵ Minekelõtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak elõtte születtem. ²⁶ Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezõket, és a világ porának kezdetét. ²⁷ Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget; ²⁸ Mikor megerõsíté a felhõket ott fenn, mikor erõsekké lõnek a mélységeknek forrásai; ²⁹ Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az õ parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait: ³⁰ Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörûsége valék mindennap, játszva õ elõtte minden idõben. ³¹ Játszva az õ földének kerekségén, és gyönyörûségem[et] [lelve ]az emberek fiaiban. ³² És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják. ³³ Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok! ³⁴ Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm elõtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit õrizvén. ³⁵ Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot. ³⁶ De a ki vétkezik ellenem, erõszakot cselekszik az õ lelkén; minden, valaki engem gyûlöl, szereti a halált!

¹⁷ Ah, ah, Uram Isten! Ímé te teremtetted a mennyet és földet a te nagy hatalmaddal és a te kiterjesztett karoddal, és semmi sincs lehetetlen elõtted!

¹⁰ És: Te Uram kezdetben alapítottad a földet és a te kezeidnek mûvei az egek; ¹¹ Azok elvesznek, de te megmaradsz, és mindazok, mint a ruha megavulnak. ¹² És palástként összehajtod azokat és elváltoznak, te pedig ugyanaz vagy és a te esztendeid el nem fogynak.

³ Mert ez nagyobb dicsõségre méltattatott, mint Mózes, a mennyiben a ház építõjének nagyobb a tisztessége, mint a háznak. ⁴ Mert minden háznak van építõje, a ki pedig mindent elkészített, az Isten az.