Matthew 2:7 Cross References - Hungarian

⁷ Ekkor Heródes titkon hivatván a bölcseket, szorgalmatosan megtudakolá tõlük a csillag megjelenésének idejét.

¹⁰ Nosza bánjunk okosan vele, hogy el ne sokasodjék és az ne legyen, hogy ha háború támad, õ is ellenségünkhöz adja magát és ellenünk harczoljon és az országból kimenjen.

²¹ És monda Saul: Néki adom õt, hogy õ legyen veszedelmére és a Filiszteusok keze legyen ellene. Monda azért Saul Dávidnak másodízben: Légy [tehát] most az én võm.

⁹ Leselkedik a rejtekhelyen, leselkedik, mint az oroszlán az õ barlangjában, hogy elragadja a szegényt; elragadja a szegényt, mihelyt hálójába foghatja azt. ¹⁰ Lenyomja, tiporja, és erejétõl elesnek az ügyefogyottak.

²¹ Kezeit felemelte a vele békességben lévõkre; megszegte az õ szövetségét.

⁴ A kik megélesítik nyelvöket, mint a szablyát; irányozzák nyilokat, keserû beszédöket. ⁵ Hogy lövöldözzék titkon az ártatlant; nagy hirtelenséggel lövöldözik azt, és nem félnek. ⁶ Megátalkodottak gonosz szándékukban; megegyeztek, hogy tõrt vetnek titkon, mondják: ki látja õket?

³ Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyûlölõid fejöket emelik. ⁴ Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szõnek.

⁵ Mivelhogy gonosz tanácsot tartott ellened Sziria, Efraim és Remalja fia, mondván: ⁶ Menjünk el Júda ellen, s reszkettessük meg, és kapcsoljuk magunkhoz, és tegyük királylyá benne Tábeal fiát, ⁷ Így szól az Úr Isten: Nem áll meg és nem lészen ez!

¹⁰ Így szól az Úr Isten: És lészen abban az idõben, hogy tanácsok támadnak szívedben, és gondolsz gondolatot. ¹¹ És mondasz: Felmegyek a nyilt földre, jövök azokra, kik nyugalomban vannak s bátorságosan laknak; kik laknak mindnyájan kõfal- kerítés nélkül, sem zárjok, sem kapujok nincs nékik;

³ Akkor egybegyûlének a fõpapok, az írástudók és a nép vénei a fõpap házába, a kit Kajafásnak hívtak, ⁴ És tanácsot tartának, hogy Jézust álnoksággal megfogják és megöljék. ⁵ De azt mondják vala: Ne az ünnepen: hogy zendülés ne legyen a nép között.

¹ És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, a ki a napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a hold, és az õ fejében tizenkét csillagból korona; ² A ki terhes vala, és akarván szûlni, kiált vala, és kínlódik vala a szûlésben. ³ Láttaték más jel is az égben, és ímé [vala] egy nagy veres sárkány, a kinek hét feje vala és tíz szarva, és az õ fejeiben hét korona; ⁴ És a farka utána vonszá az ég csillagainak harmadrészét, és a földre veté azokat; és álla az a sárkány a szûlõ asszony elé, hogy mikor szûl, annak fiát megegye. ⁵ És szûle fiú-magzatot, a ki vasvesszõvel legeltet minden nemzetet; és ragadtaték annak fia Istenhez és az õ királyiszékéhez.

¹⁵ És bocsáta a kígyó az õ szájából az asszony után vizet, mint egy folyó vizet, hogy azt a folyóvízzel elragadtassa.