Matthew 12:50 Cross References - Hungarian

⁵⁰ Mert a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nékem fitestvérem, nõtestvérem és anyám.

²² Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.

⁹ Megsebesítetted az én szívemet, én húgom, jegyesem, ¹⁰ Mely igen szépek a te szerelmeid, én húgom, jegyesem!

¹² [Olyan, mint a] berekesztett kert az én húgom, jegyesem!

¹ Bementem az én kertembe, én húgom, jegyesem, ² Én elaludtam, de lelkemben vigyázok vala,

²⁰ Azért az õ gyümölcseikrõl ismeritek meg õket. ²¹ Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.

⁵ Mikor õ még beszél vala, ímé, fényes felhõ borítá be õket; és ímé szózat lõn a felhõbõl, mondván: Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: õt hallgassátok.

⁴⁰ És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.

⁴⁵ Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, a mennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.

¹⁰ Akkor monda nékik Jézus: Ne féljetek; menjetek el, mondjátok meg az én atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.

³⁵ Mert a ki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nõtestvérem és az én anyám.

²¹ Õ pedig felelvén, monda nékik: Az én anyám és az én atyámfiai ezek, a kik az Isten beszédét hallgatják, és megcselekszik azt.

²⁷ Lõn pedig mikor ezeket mondá, fölemelvén szavát egy asszony a sokaság közül, monda néki: Boldog méh, a mely téged hordozott, és az emlõk, melyeket szoptál. ²⁸ Õ pedig monda: Sõt inkább boldogok a kik hallgatják az Istennek beszédét, és megtartják azt.

²⁹ Felele Jézus és monda nékik: Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, a kit õ küldött.

⁴⁰ Az pedig annak az akarata, a ki elküldött engem, hogy mindaz, a ki látja a Fiút és hisz õ benne, örök élete legyen; és én feltámaszszam azt azt utolsó napon.

¹⁴ Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, a miket én parancsolok néktek.

²⁶ Jézus azért, mikor látja vala, hogy [ott] áll az õ anyja és az a tanítvány, a kit szeret vala, monda az õ anyjának: Asszony, ímhol a te fiad! ²⁷ Azután monda a tanítványnak: Ímhol a te anyád! És ettõl az órától magához fogadá azt az a tanítvány.

¹⁷ Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.

²² Mert Mózes ezt mondotta az atyáknak: Prófétát támaszt néktek az Úr, a ti Istenetek a ti atyátokfiai közül, mint engem; azt hallgassátok mindenben, a mit csak szólánd néktek. ²³ Lészen pedig, hogy minden lélek, valamely nem hallgatánd arra a prófétára, ki fog irtatni a nép közül.

³⁰ És kihozván õket, monda: Uraim, mit kell nékem cselekednem, hogy idvezüljek? ³¹ Azok pedig mondának: Higyj az Úr Jézus Krisztusban, és idvezülsz mind te, mind a te házadnépe!

³⁰ E tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek:

²⁰ Hanem elõször a Damaskusbelieknek és Jeruzsálembelieknek, majd Júdeának egész tartományában és a pogányoknak hirdettem, hogy bánják meg bûneiket és térjenek meg az Istenhez, a megtéréshez méltó cselekedeteket cselekedvén.

²⁹ Mert a kiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az õ Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy õ legyen elsõszülött sok atyafi között.

⁵ Nincsen-é arra jogunk, hogy keresztyén feleségünket magunkkal hordozzuk, mint a többi apostolok is és az Úrnak atyjafiai és Kéfás?

² Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplõtlen szûzet állítsalak a Krisztus elé.

⁶ Mert Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés nem ér semmit, sem a körülmetélkedetlenség, hanem a szeretet által munkálkodó hit.

¹⁵ Mert Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség nem használ semmit, hanem az új teremtés.

²⁵ Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért; ²⁶ Hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek feredõjével az íge által, ²⁷ Hogy majd Önmaga elébe állítsa dicsõségben az egyházat, úgy hogy azon ne legyen szeplõ, vagy sömörgözés, vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen.

¹¹ A hol nincs többé görög és zsidó: körülmetélkedés és körülmetélkedetlenség, idegen, scithiai, szolga, szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus.

² Az idõsb asszonyokat mint anyákat; az ifjabbakat mint nõtestvéreidet, teljes tisztasággal.

¹¹ Mert a megszentelõ és a megszenteltek egytõl valók mindnyájan, a mely oknál fogva nem szégyenli õket atyjafiainak hívni, ¹² Mondván: Hirdetem a te nevedet az én atyámfiainak, az anyaszentegyháznak közepette dícséretet mondok néked. ¹³ És ismét: Én õ benne bízom; és ismét: Ímhol vagyok én és a gyermekek, a kiket az Isten nékem adott. ¹⁴ Mivel tehát a gyermekek testbõl és vérbõl valók, õ is hasonlatosképen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, a kinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt, ¹⁵ És megszabadítsa azokat, a kik a haláltól való félelem miatt teljes életökben rabok valának. ¹⁶ Mert nyilván nem angyalokat karolt fel, hanem az Ábrahám magvát karolta fel. ¹⁷ Annakokáért mindenestõl fogva hasonlatosnak kellett lennie az atyafiakhoz, hogy könyörülõ legyen és hív fõpap az Isten elõtt való dolgokban, hogy engesztelést szerezzen a nép bûneiért.

⁹ És tökéletességre jutván, örök idvesség szerzõje lett mindazokra nézve, a kik neki engedelmeskednek,

²¹ Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely megtarthatja a ti lelkeiteket. ²² Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.

² Hogy többé ne embereknek kívánságai, hanem Isten akarata szerint éljétek a testben hátralevõ idõt.

¹⁷ És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.

²³ Ez pedig az õ parancsolata, hogy higyjünk az õ Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, a mint megparancsolta nékünk. ²⁴ És a ki az õ parancsolatait megtartja, az Õ benne marad és Õ is abban; és abból ismerjük meg, hogy bennünk marad, abból a Lélekbõl, a melyet nékünk adott.

¹⁴ Boldogok, a kik megtartják az õ parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba.