Ecclesiastes 9:2 Cross References - Hungarian

² Akkor eszembe vevém az Istennek minden dolgát, hogy az ember nem mehet végére a dolognak, a mely a nap alatt történik; mert fáradozik az ember, hogy annak végére menjen, de nem mehet végére: sõt ha azt mondja is a bölcs ember, hogy tudja, nem mehet végére.

³ Hogy megeskesselek téged az Úrra, a mennynek Istenére, és a földnek Istenére, hogy nem vészesz feleséget az én fiamnak a Kananeusok leányai közûl, a kik között lakom.

⁸ Hogyha pedig nem akar a leányzó teveled eljõni, ment lészesz az én esketésem alól; csakhogy az én fiamat oda vissza ne vidd. ⁹ Veté azért a szolga az õ kezét az õ urának Ábrahámnak tompora alá, és megesküvék néki e dolog felõl.

¹⁷ A férfiak pedig mondának néki: Ártatlanok leszünk ezen te esketésedtõl, a melylyel te megeskettél minket! ¹⁸ Ha bejövünk mi erre a földre, kösd e veres fonalú zsinórt ahhoz az ablakhoz, a melyen alábocsátottál minket; atyádat, anyádat és atyádfiait pedig, és atyádnak egész háznépét gyûjtsd be magadhoz a házba. ¹⁹ És akkor, ha akárki kijön a te házadnak ajtain, annak vére az õ fején lesz, mi pedig ártatlanok leszünk; mindannak vére pedig, a ki te veled lesz a házban, a mi fejünkön legyen, ha valakinek keze lenne azon. ²⁰ Ha pedig megjelented ezt a mi dolgunkat, akkor mi fel leszünk oldva az eskü alól, a melylyel te megeskettél minket.

²⁶ Mikor pedig a nép beméne az erdõbe, jóllehet folyt a méz, [mindazáltal] senki sem érteté kezét szájához, mert félt a nép az eskü miatt.

²² Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít õ ártatlant és gonoszt!

⁷ Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sõt még meg is gyarapodnak? ⁸ Az õ magvok elõttök nõ fel õ velök, és az õ sarjadékuk szemeik elõtt. ⁹ Házok békességes a félelemtõl, és az Isten vesszeje nincsen õ rajtok. ¹⁰ Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél. ¹¹ Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az õ magzataik. ¹² Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének. ¹³ Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba; ¹⁴ Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tõlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk! ¹⁵ Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük õt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk elõtte? ¹⁶ Mindazáltal az õ javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tõlem! ¹⁷ Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jõ rájok az õ veszedelmök! [Hányszor] osztogatja részöket haragjában. ¹⁸ Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél elõtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el. ¹⁹ Isten az õ fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd. ²⁰ Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik. ²¹ Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az õ hónapjainak száma letelt?! ²² Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz õ ítéli meg a magasságban levõket is! ²³ Ez meghal az õ teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan; ²⁴ Fejõedényei tejjel vannak tele, csontjainak velõje nedvességtõl árad. ²⁵ Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval. ²⁶ Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi õket. ²⁷ Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem; ²⁸ Mert ezt mondjátok: Hol van ama fõembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora? ²⁹ Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik [sokat] utaznak és jeleiket nem ismeritek-é? ³⁰ Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul. ³¹ Kicsoda veti szemére az õ útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért? ³² Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él. ³³ Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok [mentek el] elõtte. ³⁴ Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.

³ Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.

¹⁴ És látám, hogy hasznosb a bölcseség a bolondságnál, miképen hasznosb a világosság a setétségnél. ¹⁵ A bölcsnek szemei [vannak] a fejében; a bolond pedig setétben jár; de ugyan én megismerém, hogy ugyanazon egy végök lesz mindezeknek. ¹⁶ Annakokáért mondám az én elmémben: bolondnak állapotja szerint lesz az én állapotom is, miért valék tehát én is bölcsebb? és mondék az én elmémben: ez is hiábavalóság!

²⁶ Mert kicsoda ehetnék és élhetne gyönyörûségére rajtam kivül? [ (Ecclesiastes 2:27) Mert az embernek, a ki jó az õ szemei elõtt, adott [Isten] bölcseséget és tudományt és örömöt; a bûnösnek pedig adott foglalatosságot az egybegyûjtésre és az egybehordásra, hogy adja annak, a ki jó az Isten elõtt. Ez is hiábavalóság és az elmének gyötrelme! ]

⁶ Hogyha kétezer esztendõt élt volna is, és a jóval nem élt: avagy nem ugyanazon egy helyre megy-é minden?

² Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élõ ember megemlékezik arról.

¹⁸ Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektõl megszabadul!

¹² Bár meghosszabbítja [életét] a bûnös, a ki százszor is vétkezik; mégis tudom én, hogy az istenfélõknek lészen jól dolgok, a kik az õ orczáját félik; ¹³ A hitetlennek pedig nem lesz jó dolga, és nem hosszabbítja meg az õ életét, [olyan lesz], mint az árnyék, mert nem rettegi az Istennek orczáját. ¹⁴ Van hiábavalóság, a mely e földön történik; az, hogy vannak oly igazak, a kiknek dolga a gonoszoknak cselekedetei szerint lesz; és vannak gonoszok, a kiknek dolga az igazaknak cselekedetei szerint lesz; mondám, hogy ez is hiábavalóság.

¹⁸ S ha megvetette az esküt, hogy megszegje a frigyet, pedig ímé, kezet adott rá, s mégis megcselekedte mindezeket; nem fog megszabadulni! ¹⁹ Azért így szól az Úr Isten: Élek én, hogy eskümet, melyet megvetett, és frigyemet, melyet megszegett, fejéhez verem.

³ És monda nékem: Ez az átok, a mely kihat az egész föld színére; mert mindaz, a ki lop, ehhez képest fog innen kiirtatni, és mindaz, a ki [hamisan] esküszik, ehhez képest fog innen kiirtatni. ⁴ Kibocsátom ezt, szól a Seregeknek Ura, és bemegy a lopónak házába, és annak házába, a ki hamisan esküszik az én nevemre, és ott marad annak házában, és megemészti azt, s annak fáit és köveit.

⁵ Mert ítéletre indulok hozzátok, és gyors tanú leszek a szemfényvesztõk ellen, a paráznák és hamisan esküvõk ellen, és azok ellen, a kik megrövidítik a munkásnak bérét, az özvegyet és árvát, és a kik nyomorgatják az idegent, és nem félnek engem, azt mondja a Seregeknek Ura.

¹⁵ Sõt inkább magunk hirdetjük boldogoknak a kevélyeket; hiszen gyarapodtak, noha gonoszságot ûznek, és megszabadulnak, noha kisértik az Istent!

¹⁸ És megtértek és meglátjátok, [hogy különbség van] az igaz és a gonosz között, az Isten szolgája között és a között, a ki nem szolgálja õt.