Daniel 3:17 Cross References - Hungarian

¹⁷ Ímé, a mi Istenünk, a kit mi szolgálunk, ki tud minket szabadítani az égõ, tüzes kemenczébõl, és a te kezedbõl is, oh király, kiszabadít minket.

¹ Mikor Ábrám kilenczvenkilencz esztendõs vala, megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: Én a mindenható Isten vagyok, járj én elõttem, és légy tökéletes.

¹⁴ Avagy az Úrnak lehetetlen-é valami? Annak idején, esztendõre ilyenkor visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának.

³⁷ És monda Dávid: Az Úr, a ki megszabadított engem az oroszlánnak és a medvének kezébõl, meg fog szabadítani engem e Filiszteusnak kezébõl is. Akkor monda Saul Dávidnak: Eredj el, és az Úr legyen veled!

⁴⁶ A mai napon kezembe ad téged az Úr, és megöllek téged, és fejedet levágom rólad. A Filiszteusok seregének tetemét pedig az égi madaraknak és a mezei vadaknak fogom adni a mai napon, hogy tudja meg az egész föld, hogy van Izráelnek Istene.

¹⁹ Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.

²⁹ Ha õ nyugalmat ád, ki kárhoztatja õt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elõl, akár ember elõl egyaránt;

¹⁰ Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt. ¹¹ Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.

¹ Dávidé. ² Ha gonoszok jõnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim - õk botlanak meg és hullanak el.

¹ Az éneklõmesternek, Jedutun szerint; Dávid zsoltára. ² Csak Istenben nyugoszik meg lelkem; tõle van az én szabadulásom. ³ Csak õ az én kõsziklám és szabadulásom; õ az én oltalmam, azért nem rendülök meg felettébb. ⁴ Meddig támadtok még egy ember ellen; [meddig] törtök ellene valamennyien, mint meghanyatlott fal és dûlõ kerítés ellen? ⁵ Csak arról tanácskoznak, mimódon vessék õt le méltóságából; szeretik a hazugságot; szájukkal áldanak, szívükben átkoznak. Szela. ⁶ Csak Istenben nyugodjál meg lelkem, mert tõle van reménységem.

²⁰ Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, [úgy ]veted meg képöket.

³ Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.

⁵ Az Úr a te õrizõd, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felõl. ⁶ Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold. ⁷ Az Úr megõriz téged minden gonosztól, megõrzi a te lelkedet.

² Ímé, az Isten az én szabadítóm! bízom és nem félek; mert erõsségem és énekem az Úr, az Úr, és lõn nékem szabadítóm!

³ [Kinek] szíve [reád] támaszkodik, megõrzöd [azt] teljes békében, mivel Te benned bízik; ⁴ Bízzatok az Úrban örökké, mert az Úrban, Jehovában, örök kõszálunk van.

¹⁴ Igazság által leszel erõs, ne gondolj a nyomorral, mert nincsen mit félned, és a rettegéssel, mert nem közelg hozzád.

⁸ Ne félj tõlök, mert én veled vagyok, hogy megszabadítsalak téged! mond az Úr.

³⁵

²⁰ És mikor közel ére a veremhez, szomorú szóval kiálta Dánielnek; szóla a király, és monda Dánielnek: Dániel! az élõ Istennek szolgája, a te Istened, a kinek te szüntelen szolgálsz, meg tudott-é szabadítani téged az oroszlánoktól? ²¹ Akkor Dániel szóla a királynak: Király, örökké élj! ²² Az én Istenem elbocsátá az õ angyalát, és bezárá az oroszlánok száját és nem árthattak nékem; mert ártatlannak találtattam õ elõtte és te elõtted sem követtem el, oh király, semmi vétket.

²⁷ A ki megment és megszabadít, jeleket és csodákat cselekszik mennyen és földön; a ki megszabadította Dánielt az oroszlánok hatalmából.

³⁷ Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.

²⁴ De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem, csakhogy elvégezhessem az én futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangyéliomáról.

¹³ De Pál felele: Mit míveltek sírván és az én szívemet kesergetvén? mert én nemcsak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok Jeruzsálemben az Úr Jézusnak nevéért.

²⁰ Mikor pedig több napon át sem nap, sem csillagok nem látszottak, és nem kis vihar szorongatott, továbbra minden reménységünk elvétetett életben maradásunk felõl. ²¹ Mikor pedig hosszas volt már az étlenség, akkor Pál felállván õ közöttük, monda: Jóllehet szükséges lett volna, óh férfiak, hogy engedelmeskedve nékem, ne indultunk volna el Krétából, és elkerültük volna ezt a bajt és kárt: ²² Mindazáltal mostanra nézve is intelek benneteket, hogy jó reménységben legyetek; mert egy lélek sem vész el közületek, hanem csak a hajó. ²³ Mert ez éjjel mellém álla egy angyala az Istennek, a kié vagyok, a kinek szolgálok is, ²⁴ Ezt mondván: Ne félj Pál! A császár elé kell néked állanod. És ímé az Isten ajándékba adta néked mindazokat, kik te veled hajóznak. ²⁵ Annakokáért jó reménységben legyetek, férfiak! Mert hiszek az Istnnek, hogy úgy lesz, a mint nékem megmondatott.

³¹ Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?

²⁵ Ennekokáért õ mindenképen idvezítheti is azokat, a kik õ általa járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék érettök.