2 Corinthians 4:10 Cross References - Hungarian

¹⁰ Mindenkor testünkben hordozzuk az Úr Jézus halálát, hogy a Jézusnak élete is látható legyen a mi testünkben.

¹⁹ Még egy kevés idõ és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok.

⁹ Monda pedig az Úr látás által éjszaka Pálnak: Ne félj, hanem szólj és ne hallgass: ¹⁰ Mert én veled vagyok és senki sem támad reád, hogy néked ártson; mert nékem sok népem van ebben a városban.

⁵ Mert ha az õ halálának hasonlatossága szerint vele egygyé lettünk, bizonyára feltámadásáé szerint is [azok] leszünk.

⁸ Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hiszszük, hogy élünk is õ vele.

¹⁷ Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak; ha ugyan vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt is dicsõüljünk meg. ¹⁸ Mert azt tartom, hogy a miket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsõséghez, mely nékünk megjelentetik.

³⁶ A mint megvan írva, hogy: Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek mint vágó juhokat.

⁵ Mert a mint bõséggel kijutott nékünk a Krisztus szenvedéseibõl, úgy bõséges a mi vígasztalásunk is Krisztus által.

⁹ Sõt magunk is halálra szántuk magunkat, hogy ne bizakodnánk mi magunkban, hanem Istenben, a ki feltámasztja a holtakat:

⁴ Mert noha megfeszíttetett erõtelenségbõl, mindazáltal él Istennek hatalmából. És noha mi erõtelenek vagyunk benne, de vele együtt élünk majd Isten erejébõl ti nálatok.

¹⁷ Ennekutána senki nékem bántásomra ne legyen; mert én az Úr Jézusnak bélyegeit hordozom az én testemben.

¹⁰ Hogy megismerjem Õt, és az Õ feltámadásának erejét, és az Õ szenvedéseiben való részesülésemet, hasonlóvá lévén az õ halálához; ¹¹ Ha valami módon eljuthatnék a halottak feltámadására.

²⁴ Most örülök a ti érettetek való szenvedéseimnek, és a magam részérõl betöltöm a mi híja van a Krisztus szenvedéseinek az én testemben az Õ testéért, a mi az egyház;

¹¹ Igaz beszéd ez. Mert ha vele együtt meghaltunk, vele együtt fogunk élni is.

¹³ Sõt, a mennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az õ dicsõségének megjelenésekor is vígadozva örvendezhessetek.

¹⁷ Mikor pedig láttam õt, leesém az õ lábaihoz, mint egy holt. És reám veté az õ jobbkezét, mondván nékem: Ne félj; én vagyok az Elsõ és az Utolsó,