Psalms 19:8 Cross References - Hungarian

⁸ Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket; az Úrnak bizonyságtétele biztos, bölcscsé teszi az együgyût.

⁵ Mivelhogy hallgata Ábrahám az én szavamra: és megtartotta a megtartandókat, parancsolataimat, rendeléseimet és törvényeimet.

¹⁶ Ha ügyök-bajok van, én hozzám jõnek és törvényt teszek az ember között és felebarátja között és tudtára adom az Isten végezéseit és törvényeit.

⁵ Lássátok, tanítottalak titeket rendelésekre és végzésekre, a mint megparancsolta nékem az Úr, az én Istenem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melybe bementek, hogy bírjátok azt. ⁶ Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcseségtek és értelmetek a népek elõtt, a kik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!

¹¹ Akkor arra a helyre, a melyet kiválaszt az Úr, a ti Istenetek, hogy ott lakozzék az õ neve, oda vigyetek mindent, a mit én parancsolok néktek: egészen égõáldozataitokat, véres áldozataitokat, tizedeiteket és kezeiteknek felemelt áldozatát, és minden megkülönböztetett fogadástokat, a melyeket fogadtok az Úrnak. ¹² És örvendezzetek az Úrnak, a ti Isteneteknek színe elõtt, mind ti, mind a ti fiaitok, és leányaitok, mind a ti szolgáitok és szolgálóleányaitok, mind a lévita, a ki a ti kapuitokon belõl lészen; mert nincs néki része vagy öröksége ti veletek.

¹¹ És örvendezz az Úrnak, a te Istenednek színe elõtt, te és a te fiad, és leányod, szolgád, szolgálóleányod, és a lévita, a ki a te kapuidon belõl van, és a jövevény, az árva és az özvegy, a kik te közötted vannak, azon a helyen, a melyet kiválasztott az Úr, a te Istened, hogy oda helyezze az õ nevét.

¹⁴ És örvendezz a te ünnepeden, te és a te fiad, a te leányod, szolgád és szolgálóleányod, a lévita, a jövevény, az árva és az özvegy, a kik belõl vannak a te kapuidon.

¹² Elméne azért mind az egész nép enni és inni és részt küldeni és szerezni nagy vígasságot, mert megértették a beszédeket, a melyekre õket tanították vala.

¹³ És a Sinai hegyre leszállál, s szólál velök az égbõl, s adál nékik helyes végzéseket, igaz törvényeket, jó rendeléseket és parancsolatokat.

⁶ A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik.

³ Meddig tanakodjam lelkemben, bánkódjam szívemben naponként? Meddig hatalmaskodik az én ellenségem rajtam?

⁸ Akkor azt mondtam: Ímé jövök; a könyvtekercsben írva van felõlem,

⁴⁵ Azért, hogy megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!

¹² Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.

¹⁴ Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.

¹⁶ Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedrõl nem feledkezem el.

²⁴ A te bizonyságaid én gyönyörûségem, [és] én tanácsadóim.

⁴⁰ Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által.

⁵⁴ Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában.

⁸⁰ Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek.

⁹² Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörûségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban.

⁹⁸ Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok. ⁹⁹ Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim. ¹⁰⁰ Elõrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra.

¹⁰⁵ Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.

¹²¹ Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak!

¹²⁸ Igaznak tartom azért minden határozatodat, és a hamisságnak minden ösvényét gyûlölöm.

¹³⁰ A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, [és] oktatja az együgyûeket.

¹⁴³ Nyomorúság és keserûség ért engem, [de] a te parancsolataid gyönyörûségeim nékem.

¹⁷¹ Ajkaim dicséretet zengjenek, mert megtanítasz a te rendeléseidre.

⁶ Mert az Úr ád bölcseséget, az õ szájából tudomány és értelem [származik.]

²³ Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.

⁵ Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.

⁵ És mi mindnyájan [olyanok] voltunk, mint a tisztátalan, és mint megfertéztetett ruha minden mi igazságaink, és elhervadánk, mint a falomb mindnyájan, és álnokságaink, mint a szél, hordának el bennünket!

¹⁶ Ha szavaidat hallattad, én élveztem azokat; a te szavaid örömömre váltak nékem és szívemnek vígasságára; mert a te nevedrõl neveztetem oh Uram, Seregeknek Istene!

²⁷ És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megõrizzétek és betöltsétek.

¹⁷ Ímé, te zsidónak neveztetel, és a törvényre támaszkodol, és Istennel dicsekedel. ¹⁸ És ismered az õ akaratát, és választást tudsz tenni azok között, a melyek különböznek [attól,] mivelhogy a törvénybõl megtaníttattál; ¹⁹ És azt hiszed magadról, hogy te a vakoknak vezetõje, a sötétségben levõknek világossága, ²⁰ A balgatagok tanítója, a kiskorúak mestere vagy, bírván a törvényben az ismeret és igazság formáját.

²⁰ Annakokáért a törvénynek cselekedeteibõl egy test sem igazul meg õ elõtte: mert a bûn ismerete a törvény által vagyon.

⁷ Mit mondunk tehát? A törvény bûn-é? Távol legyen: sõt inkább a bûnt nem ismertem, hanem csak a törvény által; mert a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánjad.

¹² Azért ám a törvény szent, és a parancsolat szent és igaz és jó. ¹³ Tehát a jó nékem halálom lett-é? Távol legyen: sõt inkább a bûn [az,] hogy megtessék a bûn, mely a jó által nékem halált szerez, hogy felette igen bûnös legyen a bûn a parancsolat által. ¹⁴ Mert tudjuk, hogy a törvény lelki; de én testi vagyok, a bûn alá rekesztve.

²² Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belsõ ember szerint;

¹⁹ Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek.

¹⁰ Mert a kik törvény cselekedeteibõl vannak, átok alatt vannak; minthogy meg van írva: Átkozott minden, a ki meg nem marad mindazokban, a mik megirattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje. ¹¹ Hogy pedig a törvény által senki sem igazul meg Isten elõtt, nyilvánvaló, mert az igaz ember hitbõl él. ¹² A törvény pedig nincs hitbõl, hanem a mely ember cselekeszi azokat, élni fog azok által. ¹³ Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén érettünk; mert meg van írva: Átkozott minden, a ki fán függ:

²¹ A törvény tehát az Isten ígéretei ellen van-é? Távol legyen! Mert ha olyan törvény adatott volna, a mely képes megeleveníteni, valóban a törvénybõl volna az igazság.