Job 13:15 Cross References - Hungarian

¹⁵ Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni elõtte!

⁶ Napjaim gyorsabbak voltak a vetélõnél, és most reménység nélkül tünnek el.

⁷ Jól tudod te azt, hogy én nem vagyok gonosz, még sincs, a ki kezedbõl kiszabadítson!

¹⁸ Ímé, elõterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.

¹⁷ Noha erõszakosság nem tapad kezemhez, és az én imádságom tiszta.

²¹ Hogy ítélje meg az embernek Istennel, és az ember fiának az õ felebarátjával való dolgát.

²⁵ Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll. ²⁶ És miután ezt a bõrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent. ²⁷ A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem; ²⁸ Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk õt üldözni! [látva,] hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.

⁴ Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentõ erõsségekkel. ⁵ Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám. ⁶ Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám! ⁷ Ott egy igaz perelne õ vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre!

¹⁰ De õ jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.

⁵ Távol legyen tõlem, hogy igazat adjak néktek! A míg lelkemet ki nem lehelem, ártatlanságomból magamat ki nem tagadom.

³¹ Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az õ húsával jól nem lakott? ³² (A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas elõtt megnyitám.) ³³ Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bûnömet: ³⁴ Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtõl, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétõl; elnémulnék [és] az ajtón sem lépnék ki! ³⁵ Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm. ³⁶ Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném! ³⁷ Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!

² Nosza! övezd fel, mint férfi, derekadat; én kérdezlek, te pedig taníts engem!

⁴ És van-é ugyanolyan karod, mint az Istennek, mennydörgõ hangon szólasz- é, mint õ? ⁵ Ékesítsd csak fel magadat fénynyel és méltósággal, ruházd fel magadat dicsõséggel és fenséggel!

⁸ Rejtsd el õket együvé a porba, orczájukat kösd be mélységes sötéttel:

⁴ Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te veszszõd és botod, azok vigasztalnak engem.

³² Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.

³⁸ Mert meg vagyok gyõzõdve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendõk, ³⁹ Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétõl, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.

²⁰ Hogy ha vádol minket a szív, mivelhogy nagyobb az Isten a mi szívünknél, és mindent tud.