Bible verses about "destruction" | Hungarian

¹ Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei, ² Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére; ³ Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére; ⁴ Együgyûeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására. ⁵ Hallja a bölcs és öregbítse az õ tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat. ⁶ Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére. ⁷ Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják. ⁸ Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd. ⁹ Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra. ¹⁰ Fiam, ha a bûnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket. ¹¹ Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül; ¹² Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; ¹³ Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal; ¹⁴ Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak: ¹⁵ Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktõl; ¹⁶ Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására. ¹⁷ Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei elõtt: ¹⁸ Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek; ¹⁹ Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el. ²⁰ A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az õ szavát. ²¹ Lármás utczafõkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az õ beszédit. ²² Míglen szeretitek, oh ti együgyûek az együgyûséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyûlölik a balgatagok a tudományt?! ²³ Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek. ²⁴ Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette; ²⁵ És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok: ²⁶ Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljõ az, a mitõl féltek. ²⁷ Mikor eljõ, mint a vihar, az, a mitõl féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljõ ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás. ²⁸ Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak. ²⁹ Azért hogy gyûlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották. ³⁰ Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet. ³¹ Esznek azért az õ útjoknak gyümölcsébõl, és az õ tanácsokból megelégednek. ³² Mert az együgyûeknek pártossága megöli õket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti õket. ³³ A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétõl.

¹⁰ Mielõtt megéreznék fazekaitok a tövist, mind nyersen, mind égõn elragadja azt a forgószél.

² Felhõ és homályosság van körülte; igazság és jogosság az õ székének erõssége. ³ Tûz jár elõtte, és köröskörül elégeti az õ szorongatóit. ⁴ Megvilágosítják az õ villámai a világot; látja és megretteg a föld. ⁵ A hegyek, mint a viasz megolvadnak az Úr elõtt, az egész földnek Ura elõtt. ⁶ Az egek hirdetik az õ igazságát, és minden nép látja az õ dicsõségét. ⁷ Megszégyenülnek mind a faragott képek szolgái, a kik bálványokkal dicsekednek; meghajolnak elõtte mind az istenek.

⁹ A kik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tõrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe és romlásba merítik.

¹⁹ Kiknek végök veszedelem, kiknek Istenök az õ hasok, és a kiknek dicsõségök az õ gyalázatukban van, kik [mindig] a földiekkel törõdnek.

¹⁶ Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az õ egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen õ benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

²⁸ És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.

¹³ Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak. ¹⁴ Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt.